A Pásztor

 

 

 A Pásztor szó a bibliában nem csak a jószágok őrzőjére, és a gyülekezetek vezetőire, hanem  a népek vezetőire, királyaira, és bíráira is vonatkozik.

 

Az igazságtalan, hatalomhajhászó, bosszúálló, álnok, két értelmű beszédű, fennhéjázó, gőgös, kemény és kegyetlen, gyűlölettel átitatót szívű, demagóg, populista emberek maradjanak távol a politikai, bírói, és minden pásztori tisztségtől, legfőképpen az egyháztól. Általában ilyen emberek sokszor a nehéz válságos időket kihasználva tömegeket becsapva, hazugságok megtévesztések, és álnokságok révén jutnak hatalomra. Elsősorban nem a nemzete, népe, és az egyháza érdekeit követik, hanem mindezzek a célok, csak elrejtői az igazi törekvéseiknek, hanem saját hatalmi érdekeik motiválják, és ennek érdekében törvényekkel, eljárásokkal, bírósági ítéletekkel, és megfélemlítésekkel, valamint a saját területükön a különböző hatalmak függetlenségének elvételével próbálnak egyeduralmi rendszert kialakítani, amely révén megalapozzák saját bürokratikus önkény uralmukat saját pásztori területükön. Az ilyen motivációval rendelkező és jellemű emberek árnyékai, és megtestesítői az Antikrisztusok prototípusainak.

 

Dán. 8,23

Az ő uralkodásuk végén, a bűnök tetőfokán, előáll majd egy bősz tekintetű király, kétértelmű beszédek mestere.

 

Dán. 8,25

Okossága révén sikerül, amihez álnokul hozzáfog, ezért fölfuvalkodik szívében, és háborítatlanul pusztít el sokakat. De amikor a vezérek vezére ellen támad, összetörik anélkül, hogy hozzányúlnának.

 

Amikor ilyen emberek kerülnek hatalomra első dolguk között van a szólás, és vallás szabadságának korlátozása. A kisebb egyházak korábbi jogait elkívánják venni, hogy eleget tegyenek a vallási szövetségeseik érdekeinek. A „sarkalatos törvénykezés” mögött vallásos jobboldali egyeduralmi érdekek vannak, és nem egyszer egyeztettek a Vatikánnal is. Éveken keresztül dolgoztak rajta, hogy azt amit a nagy parázna nem tudott véghez vinni az európai unió törvénykezésében azt helyi szinten, így például Magyarország esetében megvalósítsák, amelynek az eredménye egy olyan törvény lett, amely betűjében, és szellemiségében is  sérti az alapvető emberi szabadság jogokat. Kétértelműek a  törvényeik is, mivel az alkotmány a vallás szabadságról beszél, és mellette olyan vallási törvényt hoztak, amelyik a kisegyházakat diszkriminálja. A mai Magyar alkotmány nem Krisztusi, és nem apostoli tanításokra épül, hanem attól elhajlott pogány alapokon nyugvó keresztényinek mondott hamis elvekre, amelynek részét képezi a „szent korona tan” is. Magyarország nem egy koronáé, hanem Istenné.  Ahogy Isten megengedte az embereknek, hogy szabadon dönthetnek mellette, vagy ellene, ezt az Istentől kapott jogot, és a szólás, és vallás szabadságának jogát minden országnak meg kell adnia, az összes állampolgára számára egyenlő módon. Törvénykezéseikben nem az számít nekik, hogy mi a jogos, helyes és igaz, hanem az, hogy mi az egyeduralmi, és szövetségeseik érdekei. Az ilyen lelkületű embereknek Istenre van szükségük, és nem a hatalomra! … Amennyiben nem vesztenék el hatalmukat, és nem kényszerítik őket  határozott visszalépésre, akkor még további törvénykezés után elindítják a bosszú hadjáratukat, amelynek nem kizárólagosan az átkos időszak bűneinek büntetése lesz, hanem minden ellen támadásba indulnak, akiket ellenzékieknek tartanak, vagy szövetségeseik érdekeit sérti. Magyarország nem egy magát Máriának kiadó hamis szellemé, nem is egy koronáé, sem pedig nem egy párté, sem nem egy miniszterelnökké, hanem Istenné, ahogy minden ország, és hatalom is az Övé.

 

Minden Istenben hívőnek bölcsen el  kell határolni magukat minden olyan hatalomtól, amely sérti az alapvető emberi jogokat, diszkriminál, és önkény uralmi céljaik vannak, amely elérése érdekében készek jogtalan, és tisztességtelen eszközöket bevetni. Meg kell tanulni minden hívőnek, hogy a mi országunk nem ebből a világból való, és a mi eszközeinek sem ebből a világból valók, ahogy az ellenségünk sem ebből a világból való. A mi ellenségünk nem testi, hanem szellemi, ezért imádkozatok Isten országáért,  és az Ő igazságáért.

 

Imádkozzatok!!!

 

Ef. 6,10

Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.

Ef. 6,11

Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.

Ef. 6,12

Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.

Ef. 6,13

Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.

Ef. 6,14

Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját,

Ef. 6,15

felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével.

Ef. 6,16

Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát.

Ef. 6,17

Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

Ef. 6,18

Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért;

 

Imádkozzatok, és kérjetek a jó pásztorokat, a Jó Pásztortól!

 

Ahogy a minden közösségnek vannak vezetői úgy a gyülekezetekben is szükségesek az arra alkalmas tiszta szívű istenfélő vezetők (felvigyázok, pásztorok, presbiterek, vének).

 

Az Isten némelyeket adott pásztorokul.

 

Ef. 4,11

És ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul,

Ef. 4,12

hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére,

Ef. 4,13

míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra,

Ef. 4,14

hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától;

Ef. 4,15

hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.

Ef. 4,16

Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

A gyülekezeteknek annyi pásztora, presbitere, és véne legyen amekkora gyülekezet mérete, feladata, és küzdelme. Az egy vagy néhány pásztoros megagyülekezetek képtelenek megfelelően pásztorolni a híveket, mivel közvetlen testvéri kapcsolatban sem állnak a pásztorok a hívekkel, sokukat egyáltalán nem is ismerik személyesen. A jó pásztor ismeri az ő juhait, és néven szólítja őket, és azok hallgatnak rá. Ideális létszám egy pásztor számára maximum 120 fő, tanítványok száma pedig 12 fő.

 

Jn. 10,3

Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.

Jn. 10,4

Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.

 

Jn. 10,11

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.

Jn. 10,12

Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.

Jn. 10,13

A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.

Jn. 10,14

Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,

Jn. 10,15

ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.

 

Felelőtlen és saját képességeiket tudomásul nem vevő szolgálok azok, akik több száz, vagy több ezer fős gyülekezeteket egyedül, vagy csak néhányan akarnak kizárólagosan pásztorolni.

Aki jó pásztor, és őszintén tiszta szívből szolgál nagy tömeg felé, annak el kell fogadnia Mózes, és Jézus Krisztus példáját.

 

2Móz. 18,13

Másnap Mózes leült, hogy bíráskodjék a nép között. Ott állt a nép Mózes előtt reggeltől estig.

2Móz. 18,14

Mózes apósa látta, hogy mi mindent végez a nép között, ezért azt mondta: Miért így végzed munkádat a nép között? Miért egyedül bíráskodsz, és miért kell az egész népnek reggeltől estig előtted állnia?

2Móz. 18,15

Mózes ezt felelte apósának: Mert hozzám jön a nép, hogy megkérdezze Istent.

2Móz. 18,16

Mert ha valamilyen ügyük van, hozzám jönnek, és én igazságot teszek ember és embertársa között, és tudtul adom nekik az Isten rendelkezéseit és utasításait.

2Móz. 18,17

Ekkor azt mondta Mózesnek az apósa: Nem jól csinálod a dolgot.

2Móz. 18,18

Teljesen kimerülsz te is, meg a nép is, amely veled van. Túlságosan nehéz neked ez, nem tudod egyedül elvégezni.

2Móz. 18,19

Most azért hallgass a szavamra, tanácsot adok neked, és Isten is veled lesz. Légy te a nép szószólója Istennél, és te vidd ügyeiket Isten elé!

2Móz. 18,20

Őket pedig figyelmeztesd a rendelkezésekre és utasításokra, és ismertesd meg velük az utat, amelyen járniuk kell, és azt, hogy mit kell cselekedniük.

2Móz. 18,21

De szemelj ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, hűséges embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.

2Móz. 18,22

Ezek tegyenek igazságot a nép között minden időben. Minden nagyobb ügyet vigyenek te eléd, minden kisebb ügyben pedig tegyenek igazságot ők. Így könnyítenek terheden, mert veled együtt hordozzák.

2Móz. 18,23

Ha így cselekszel, és Isten is ezt parancsolja neked, akkor te is helyt tudsz állni, meg ez az egész nép is békességben mehet vissza a helyére.

2Móz. 18,24

Mózes hallgatott apósa szavára, és mindent úgy tett, ahogyan mondta neki.

2Móz. 18,25

Választott Mózes egész Izráelből derék férfiakat, és a nép elöljáróivá tette őket ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.

2Móz. 18,26

Ezek tettek igazságot a nép között minden időben. A nehéz ügyeket Mózes elé vitték, de minden kisebb dologban ők tettek igazságot.

2Móz. 18,27

Azután Mózes elbocsátotta apósát, az pedig elment a maga földjére.

 

Azokra a gyülekezetekre amelyek Mózes, és Krisztus példáját nem veszik komolyan, jellemző, még ha saját területén áldott ember is a pásztor akkor is rengeteg a fluktuáció, a régi és új hívek folyamatos távozása. Látható ezekben a gyülekezetekben, hogy elenyészően kevés a gyülekezet méretéhez képest a régi tapasztalt hívő. A mamut gyülekezeteknek a kora lejárt, mert nem is volt korra, mert a hívek tömegeit nem megfelelően pásztorolták, és pásztorolják. A megagyülekezetekben sok istentiszteletnek kellene lenni, ahol mindegyik pásztor szolgál a maga területén lévőkért, ehelyett jellemző rájuk, hogy többségében egy vezető szolgál az is általában 1-2-szer, nagyon hosszú szolgálatokban. Ezek a pásztorok felelősek a tömegével pásztorolatlanul hagyott emberek miatt, és mindazok miatt akik, ennek következtében visszamennek a világba, vagy szellemi, lelki fejlődésben leállnak, vagy még vissza is fejlődnek, mert problémáikra, nehézségeikre nem kapnak választ, és megoldást. Nem számolnak a pásztorok, azzal hogy számon lesznek kérve szolgálatukért. Isten Fia fájdalommal tekint az ilyen egyházakra és gyülekezetekre, és haragszik az önző, szolgálatukat féltő, hatalom, és tekintély hajhászó pásztorokra, akik már oda jutatták gyülekezeteiket, hogy nem Krisztus hasonlatosságára változtatták át a gyülekezeteket, hanem saját képmásukra.

 

Nem csak azaz alapszabály, hogy a jó pásztor néven tudja szólítani a juhait, hanem ismernie is kell őket.

 

Jn. 10,14

Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,

 

Nem az jelenti, hogy ismeri őket, hogy tudja, hogy is hívják testvéreit, vagy hol is laknak, mivel is foglalkoznak, hanem azt is, hogy milyen állapotban van Krisztus népe között, beilleszkedett, vagy nem? Milyen szellemi ajándékai, és talentumai vannak, az elhívásaival együtt? Milyen hite van, milyen szolgálatra van elhívása, és milyen küzdelmei, és szükségei van? Ez alatt nem csak a szellemi, hanem anyagi, és értelmi tanításbeli szükségeire is gondolok. Az nagyon rossz pásztor, aki nem foglalkozik juhainak szükségeivel, az ilyen pásztoroktól el fogja venni juhait a pásztorok Pásztora, és másnak adja, aki jó pásztor.

 

Azok a vallások vagy egyházak, amelyek tanítása, gyakorlata, hite nem egyezik meg a biblia (Isten szava) alaptanításaival, az apostolok tanításaival, amely nem változott, és nem változhatott, csak megváltoztatatták, és meghamísították, azokban komoly szakadások lesznek. Ezekből a vallásokból, közösségekből kihívom a népemet, és a pásztorok Pásztorára hallgatnak, és követnek, és hallgatnak a szavamra, és a sok farkas pásztor, és béres, akik csak a juhok javaiért szolgálnak, és azért hogy uralkodjanak, hatalmaskodjanak, és biztosítva legyen a jólétükhöz szükséges javak, ezeket meg is bűntetem. Ezektől mindent el fogok venni, még az örökéletüket is, ha meg nem térnek.

 

Az ostoba pásztoroktól számon fogom kérni azt, hogy nem kerestetek engem, és nem az én akaratomat cselekedtétek, hanem az önző testi vágyaitokat, és az ellenség akaratát. Ezért nem boldogultok, és nyájatok szétszóródott.

 

Jer. 10,21

Bizony, ostobák voltak a pásztorok, nem keresték az URat. Ezért nem boldogultak, egész nyájuk szétszóródott.

 

Nem az én Igémet az Igazságot hirdetitek, hanem meséket, és eretnekségeket, amelyekkel tévútra vezettétek népemet.

 

Jer. 50,6

Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.

 

Hegyeken, halmokon bálványképekhez, és szobrokhoz, tárgyakhoz, koronához, eretnek tanításokban vezeted népemet, ahelyett hogy a bálványoktól, más közbenjáróktól, hazugságokból, és bűnökből  való megtérésre hívtad volna. Ehelyett az asszonynak, halott embereknek, és szellemeknek imádatára tanítottad őket, miközben a tiszteletről beszéltél, és közben legmélyebb démon, és bálvány imádatba vitted bele gyermekeimet. Tudjátok meg farkas pásztorok, vetlek benneteket a pokolra.

 

Jer. 23,1

Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! - így szól az ÚR.

Jer. 23,2

Azért ezt mondja az ÚR, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem vigyáztatok rá. De én számon kérem tőletek gaztetteiteket - így szól az ÚR.

 

Nem megfelelően pásztoroltátok a hívek tömegeit, az elveszet, és eltévedt bárányokat, akik után nem mentek a pásztorok, és nem ragadták ki őket az oroszlán és a medve szájából.

 

Jer. 12,10

Sok pásztor pusztította szőlőmet, taposta osztályrészemet. Drága osztályrészemet sivár pusztává tették.

 

Számon lesztek kérve a pásztorok, hogy gyülekezeteikben tömegével vannak a szellemi, és anyagi szükségben lévők. Számon lesztek kérve, hogy nem szaporodtak, nem házasodtak, nem szültek gyermekeket rengetegen, akik tömegei erre vannak elhívva. Nem léptek be tömegével a Isten gyermekei a szolgálatba, nem képeztek ki igazi tanítványokat, mert leültették őket, saját pásztori szolgálatuk féltesse miatt. Tömegével maradtak isten gyermekei szellemileg csecsemő korban. Nem tanították, és pásztorolták a gyülekezeteket, ezért állandó konfliktusok viták vannak a gyülekezeteitekben. Hagytátok, hogy a testiek megtapossák a szellemieket, és a gyengéket, még a gyülekezeteitekben is. Az ellenség meg úgy hinti magvát, és neveli ki tömegével a saját gyermekeit, mintha saját gyülekezetében lenne. Tele van gyülekezeteik bűnnel, és minden ocsmánysággal, ünneplő ruhában felékesítve képmutató módon járnak a démonok gyülekezeteitekbe, és olyan uralom van, amely nem Isten országának az uralma, ahol az Isten igéje helyett  hazugságok, emberi hagyományok, pogány hiedelmek, szentségtelen eretnekségek, szellemi bűnök vannak. A Szent Lélek és ajándékai, és valós szolgálati ajándékok helyett a démonok, megszállottak,  médiumok, és spiritiszták, és Jézabelek, és Nikolaiták uralkodnak a gyülekezeteitekben. Tele vannak a gyülekezetek betegekkel, szenvedőkkel, akik nincsenek meggyógyítva, nincsenek a sebek bekötözve, nincsenek olajjal megkenve. Az átkok, és bűnök alatt vannak az emberek, és nem tudnak megtérni, és az alapvető életüket érintő dolgokon változtatni.

 

Ez. 34,4

A gyengét nem erősítettétek, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be, az eltévedtet nem tereltétek vissza, és az elveszettet nem kerestétek meg, hanem erőszakosan és kegyetlenül uralkodtatok rajtuk.

Ez. 34,5

Szétszóródtak, mint akiknek nincs pásztoruk, mindenféle mezei vad eledelévé lettek, úgy szétszóródtak.

Ez. 34,6

Tévelygett nyájam minden hegyen és minden magas halmon; szétszóródott nyájam az egész föld színén, és nincs aki utána járjon, nincs aki megkeresse.

Ez. 34,9

ezért, ti pásztorok, halljátok meg az ÚR igéjét!

Ez. 34,10

Így szól az én URam, az ÚR: Én most a pásztorok ellen fordulok, és számon kérem tőlük a nyájamat. Véget vetek annak, hogy ők legeltessék a nyájat, magukat sem fogják többé legeltetni a pásztorok. Kiragadom szájukból juhaimat, és nem esznek belőlük többé.

 

Pásztorok nem kötöztétek meg az ördögöt, és a démonokat, hagytátok őket pusztítani népem között, csak vagdalkoztok, mint a Baál papjai, hogy tűzet hozattok le az égből, és közben  csak port csináltatok ahogy gyötrődve ugráltatok. Ezért véget vettek szolgálatotoknak, és kiragadom körmeitek közül, és szátokból juhaimat.

 

Jer. 23,9

A prófétákról: Összetört a szívem, reszket minden csontom. Olyan vagyok, mint a részeg és mint a bortól elázott ember, ha az ÚRra és szent igéjére gondolok.

Jer. 23,10

Mert tele van az ország házasságtörőkkel, átkozódás miatt hervadozik az ország, szárazak a puszta legelői. Rosszra igyekeznek, hatalmukkal visszaélnek.

Jer. 23,11

Próféta és pap egyaránt elvetemült, még házamban is megtalálom gonoszságukat - így szól az ÚR.

 

Engem szerettek vagy az ellenséget? Ha az ellenséget, meg az emberi hagyományokat, és a meséket szeretitek akkor szolgáljatok azoknak, de még a nevemet se vegyétek a szátokra ti farkasok, és béresek, ha pedig az Urat akarjátok szolgálni akkor az én Igémmel, erővel és hatalommal szolgáljatok, amit adok, és nem a ti emberi gyarló, és ördögi képességeitekkel, hanem az Igazsággal, és az Igazság és Szabadság Lelkével.

Nem gyógyítotok, nem űzitek ki a gonoszt, nem az Igazságot hirdetitek, hanem saját vallásaitok meséit, és eretnekségeit, mit tegyek veletek?

 

Ez. 34,7

Ezért ti, pásztorok, halljátok meg az ÚR igéjét:

Ez. 34,8

Életemre mondom - így szól az én URam, az ÚR -: Mivel prédává lett a nyájam, és mindenféle mezei vad eledelévé lett a nyájam, mint amelynek nincs pásztora, pásztoraim nem jártak nyájam után, hanem önmagukat legeltették a pásztorok, nem a nyájamat legeltették,

 

Nem hagyom, hogy népem körmeitek között szenvedjen, és vesszen el, és erőszakosan és kegyetlenül uralkodjatok rajtuk. Parancsolok az angyalaimnak, és az Én gyermekeimnek, hogy hívják ki a Fiaimat és Leányaimat minden akolból, hogy legyen egy akol és egy pásztor, amelynek leszek a pásztora a pásztorok Pásztora.

 

Jer. 23,3

Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam őket, és visszaterelem legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak.

Jer. 23,4

Olyan pásztorokat is adok melléjük, akik jól pásztorolják őket. Nem kell többé félniük és rettegniük, számba sem kell venni őket - így szól az ÚR.

 

Megaláztátok a szegényeket, megvettétek a betegeket, és megalázottakat, bezzeg a gazdagok jó barátaitok, a befolyásos emberek a ti cimboráitok. Mikor hívtál meg engem egy tál ételre, nem a karitászaitokba, hanem a te asztalodhoz, mikor látogattál meg a kórházban amikor beteg voltam, és mikor kerestél meg, amikor börtönben voltam! Te azokat szereted meghívni az asztalaidhoz, akik viszont hívnak, az előkelőket, és hatalmasokat. Te nem engem szolgálsz, hanem magadnak szolgálsz. Elveszed népem javait, és azt hiszed nem látom, magatokat hizlaljátok belőle, és távoli országokban dőzsöltök, és magas hegyekben síeltek, élvezitek szegény gyermekeim javait.

 

Ézs. 56,10

Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni. Álmodozva hevernek, szeretnek szunnyadozni.

Ézs. 56,11

Nagy étvágyú ebek ezek, nem tudnak jóllakni, és ezek a pásztorok nem tudnak figyelni. Mind a maga útján jár, mindegyik a maga nyeresége után, kivétel nélkül.

 

Ez. 34,1

Így szólt hozzám az ÚR igéje:

Ez. 34,2

Emberfia! Prófétálj Izráel pásztorairól! Prófétálj, és mondd meg a pásztoroknak: Így szól az én Uram, az ÚR: Jaj Izráel pásztorainak, akik magukat legeltették! Hát nem a nyájat kell legeltetniük a pásztoroknak?

Ez. 34,3

A tejet megittátok, a gyapjúval ruházkodtatok, a kövéret levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek!

 

Mit vártok tőlem? Adjak ébredést a gyülekezeteitekre, és egyházaitokra? …. Miért? …. Azért, hogy még jobban tudjatok uralkodni, és megalázni népemet. Nem adok semmi áldást, nem adok ébredést, hanem elveszem tőletek a pásztorságot, elhívom tőletek népemet. Nem hagyom őket pásztorolatlanul, és nem hagyom őket despoták, uralkodók, és béresek kezében, sőt megverlek benneteket, mert nem pásztoroltatok, és szétszélesztették népemet. Térjetek meg pásztorok mert elsők között ítéllek meg benneteket.

 

Jer. 25,34

Jajgassatok, pásztorok, kiáltozzatok, fetrengjetek, ti vezetői a nyájnak, mert eljött rátok a mészárlás ideje; összetörtök, mint amikor leesik a drága edény!

Jer. 25,35

Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és menekülniük a nyáj vezetőinek.

Jer. 25,36

Hangzik már a pásztorok kiáltása, a nyáj vezetőinek jajgatása, mert elpusztította legelőiket az ÚR.

Jer. 25,37

Kihaltak a békés delelőhelyek az ÚR izzó haragja miatt.

Jer. 25,38

Elhagyta rejtekhelyét az oroszlánkölyök is, hiszen pusztává lett a föld a nyomorgató kardja és izzó haragja miatt.

 

Felkészítettétek népemet a szolgálatra, Krisztus testének építésére?

 

Ef. 4,11

És ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul,

Ef. 4,12

hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére,

Ef. 4,13

míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra,

Ef. 4,14

hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától;

Ef. 4,15

hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.

Ef. 4,16

Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

Felnőttek melletted Krisztusban testvéreid között valódi apostolok, próféták, tanítók, evangélisták, vagy minden te akarsz lenni a többieket meg leülteteted, hogy hallgassanak téged. Te vagy a próféta, tanító, evangélista? …. Ne nevetess! .… Hol van Krisztus teste? Az ostyád, és kenyered sem az, és te sem vagy az! Mert ha valóban Krisztus tagja lennél akkor engednéd működni a szemet, a fület, a szájat, a karokat. De a te gyülekezeted nem Krisztus egyháza, hanem a te testednek az árnyéka. Hiába gondolod, hogy mások is így csinálják a környezetedben, vagy a világ sok pontján, de Krisztus nem így építi egyházát. Döntsd el teret adsz neki, ajándékai és a Szent Lélek által, vagy el veszi tőled a szolgálatot. Sok gyülekezetben vannak apostolok, próféták, tanítok, evangélisták, de az elszállt pásztor úgy gondolja az ördögtől indítva, hogy neki az a küldetése, hogy nagyrészt csak ő szolgáljon, és a többiek meg csak hallgassák a „szolgálati ajándékot”, ha pedig ezt valaki nem érti meg az lázadó. Hol van ezekben a gyülekezetekben az alábbi ige.

 

Ef. 4,16

Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

Csináltatok megaszolgálatokat, TV-s, rádiós szolgálatokat magatoknak, de valójában valóban pásztoroltok, vagy magatokat pásztoroljátok? Hol van gyülekezetedben a Krisztus teste? Hol van az egybeilleszkedés, összefogás, gondoskodás, növekedés, és  minden egyes rész saját adottságának megfelelően működés? Krisztus egyházában pedig másképp van!

 

Zsolt. 23,1

Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.

Zsolt. 23,2

Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.

Zsolt. 23,3

Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.

Zsolt. 23,4

Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.

Zsolt. 23,5

Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.

Zsolt. 23,6

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.

 

Akinek az Úr a pásztora, az minden körülmények között, azt tapasztalja meg, mint Dávid.

Ahol más pásztorol nem az Úr az nem az Úr háza.

 

Zsolt. 28,9

Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!

 

Az Úr szeret téged és Ő akar pásztorod lenni, keress téged hogy pásztorolhasson, hogy hívjon a lába, és nyája nyomán, hogy megtaláld a pásztorait.

 

Énekek. 1,7

Mondd meg nekem te, kit lelkemből szeretek, hol legeltetsz, délben hol deleltetsz? Miért keresgéljelek társaid nyájainál?

Énekek. 1,8

Ha nem tudod, ó asszonyok szépe, indulj el nyájam nyomán, és legeltesd kecskéidet a pásztorok tanyáinál!

 

Ézs. 40,9

Magas hegyre menj föl, ki örömhírt viszel Sionnak, kiálts erős hangon, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek!

Ézs. 40,10

Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott.

Ézs. 40,11

Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.

 

Térjetek meg tékozlók, mert az Úr szeret, kitárt karral könnyes szemekkel vár benneteket.

 

Jer. 3,14

Térjetek meg, elpártolt fiaim! - így szól az ÚR - mert én vagyok Uratok. Kiválasztok közületek városonként egyet, nemzetségenként kettőt, és elviszlek benneteket a Sionra.

Jer. 3,15

Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, akik hozzáértéssel és okosan legeltetnek benneteket.

Jer. 3,16

És majd megsokasodtok és elszaporodtok az országban. Abban az időben - így szól az ÚR - nem beszélnek többé az ÚR szövetségládájáról. Senkinek sem jut eszébe, nem is emlegetik, nem keresik, és nem készítik el újból.

 

Zak. 10,1

Kérjetek esőt az ÚRtól a tavaszi eső idején! Az ÚR alkot viharfelhőket, ő ad záporesőt és mezei növényeket mindenkinek.

Zak. 10,2

De a házibálványok hazug kijelentést adnak, a varázslók megcsalnak látomásaikkal, haszontalan álmokat beszélnek el, és amivel vigasztalnak, mit sem ér. Ezért széledt el népem, mint egy nyáj, nyomorúságra jutott, mert nem volt pásztora.

Zak. 10,3

Fellángolt haragom a pásztorok ellen, megbüntetem a nyáj élén járókat. Gondja lesz a Seregek URának nyájára, Júda házára, fölékesíti őket, mint a harci paripát.

Zak. 10,4

Közülük való a sarokkő, közülük a sátorcövek, közülük való a harci íj, közülük kerül ki minden elöljáró is.

Zak. 10,5

Olyanok lesznek, mint a hősök, az utca sarába tapossák az ellenséget a harcban. Harcolnak, mert velük van az ÚR, még a lovasokat is megszégyenítik.

 

Kérjetek munkásokat az aratásba, mert az aratni való sok a munkás pedig kevés!

 

Mt. 9,35

Jézus bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget.

Mt. 9,36

Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.

Mt. 9,37

Ekkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés:

Mt. 9,38

kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.”

 

 

Zsid. 13,20

A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát,

Zsid. 13,21

tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves ő előtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

 

Imádkozatok a Jó Pásztorhoz, jó pásztorokért.

Sajnos sok a béres, és olyan akik önmagukat pásztorolják, és vannak farkas „pásztorok” is bőven, és vannak pásztorok, és jó pásztorok.

Senki sem köteles rossz pásztor alá rendelni-e magát, hanem keresse mindenki először a Jó Pásztorát Jézus Krisztust.

 

Milyen a jó pásztor?

A jó pásztor olyan, mint Jézus Krisztus.

 

Jn. 10,14

Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,

Jn. 10,15

ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.

Jn. 10,16

Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.

 

A jó pásztor mindig az ajtón megy be a juhok aklába, és ez az ajtó nem más, mint Jézus Krisztus.

 

Jn. 10,1

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló;

Jn. 10,2

de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.

Jn. 10,3

Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.

Jn. 10,4

Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.

Jn. 10,5

Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.”

Jn. 10,6

Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.

Jn. 10,7

Jézus tehát így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja.

Jn. 10,8

Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk.

Jn. 10,9

Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.

Jn. 10,10

A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”

Jn. 10,11

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.

Jn. 10,12

Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.

Jn. 10,13

A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.

 

A jó pásztorokat az Isten adja. Ezek elsősorban nem a teológiákon felnevelkedett szolgálók, nem olyanok akit emberi döntések, és kapcsolatok alapján választanak ki, hanem akit Isten.

Vannak farkasok, akik nem csak juhok bőrében álcázzák magukat, hanem akik a pásztorolni kívánják a juhokat, hogy kifosszák őket. Sokan vannak béresek, akik anyagi biztonságukért szolgálnak pásztorként, ezek általában a teológiákon végzett hivatalos béresek, de mivel béresek, ezért nem sajátjukként pásztorolnak. Ők azok, akik amikor jön a farkas, és az ellenség akkor elszaladnak, mert a juhok nem az övék, és mivel nem jó pásztorok. Vannak „pásztorok” akik sem víztől sem szent Lélektől nincsenek újonnan születve, ezek nem hogy nem pásztorok hanem még nem is Isten gyermekei, és nem is Krisztusiak se nem felkentek, hanem emberi szolgálok, akik emberi bölcsességből, és tudományból, és testből szolgálnak, általában szolgálatuk célja emberi testi eretnek vallásuknak, hirdetése, és védelme. Akik ilyen szolgálókra bízzák lelküket, azok olyanok akik vakokra, és elveszett emberekre bízzák életüket. Ne legyél világtalan, akit a vak vezet. Kérd Istent Jézus nevében, hogy nyissa meg a szemeidet, hogy lásd hogy ki a te Jó Pásztorod, hogy vezessen oda ahol az Ő nyája van, találd meg nyája nyomát, hogy megtaláld a pásztorai tanyáit.

 

Jó pásztorok a puszták és kietlenek „szülötte”.

„Farkasok”, „sakálok”, „oroszlánok”, démonok, „lidércek” világának győztese. Ezek tudják, hogy nem testtel, és vérrel van küzdelmük, ezek azok akik nem félnek semmitől sem. A jó pásztor az életét a juhokkal éli, élete a juhok, ismeri őket, szereti őket, gondja van rájuk. A jó pásztor attól jó pásztor, hogy szereti a Pásztorok Pásztorát. A jó pásztor azzal hatalommal, és erővel szolgál amivel, az ő Ura. A jó pásztor tudja, hogy a juhok, és a nyáj nem az övé, de mégis jobban vigyázz rá mintha sajátja lenne. A jó pásztor tudja mikor kell legeltetni, mikor itatni, vagy gyógyítani, vagy a farkast űzni, vagy mikor kell eltévedt bárány után menni, mikor kell karba venni, mikor kell sírni, és mikor nevetni, mikor kell imádkozni, mikor határozottnak lenni, és mikor kell csendben lenni. Tudja mikor vannak fájdalmak, és mikor szülnek. A jó pásztor életét adja a juhokért, azaz ember aki nem tette le az életét a Pásztorok pásztorának, vagy nem szembesült a saját gyengeségeivel az nem lehet jó pásztor. A jó pásztor a legjobbat, és legtisztábbat adja a juhainak. Oda vezeti juhait az élővizek forrásaihoz, és csodálatos zöld legelőkre, és árnyékba viszi őket a tűző nap elől, a szelek, és vihar elől a kőszikla védelmébe. Jó úton vezeti őket. Tudja hol miként lehet vizet fakasztani a kősziklából, vagy a pusztában hol kell kutat ásni, ahol élővizek forrásai vannak. Ismeri természet, állatok, madarak hangját, a szelek zúgását, kutyák jelzését. Felismeri a csend, és az Úr szavát, farkas vonyítását, a jeleket, juhok bégetését. Ismeri kosait, tudja erejüket, és bátorságukat, tudja mit várhat tőlük, és mik a gyengeségeik, tudja melyek a jó szoptató anyajuhok. Tudja mikor kell behajtani őket a farkasok, vadak, és a hideg elől. Tudja használni „botját”, „parittyáját”, és hangját.

 

Préd. 12,11

A bölcsek szavai olyanok, mint a tüskék, és azoknak gyűjteménye olyan, mint az egymás mellé levert cövekek, amelyek egy Pásztortól valók.

 

A jó pásztor szíve Krisztus szíve, gondolata a Krisztus gondolata. A jó pásztor feladata, hogy Krisztushoz a Jó Pásztorhoz vezesse népét, és engedje hogy Ő pásztoroljon a Szent Lélek által a test tagjain keresztül.

 

A jó pásztor példája Dávid életében, az ahogy kiáll Istenért, és népéért.

 

1Sám. 17,31

Amikor meghallották, mit beszélt Dávid, jelentették Saulnak, ő pedig magához rendelte.

1Sám. 17,32

Dávid ezt mondta Saulnak: Senki se csüggedjen el emiatt, elmegy a te szolgád, és megvív ezzel a filiszteussal.

1Sám. 17,33

De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta.

1Sám. 17,34

Dávid azonban így felelt Saulnak: Pásztor volt a te szolgád apja juhai mellett, és ha jött egy oroszlán vagy medve, és elragadott egy bárányt a nyájból,

1Sám. 17,35

utánamentem, leterítettem, és kiragadtam a szájából. Ha pedig ellenem támadt, megragadtam a szakállánál fogva, leterítettem, és megöltem.

1Sám. 17,36

Leterítette a te szolgád az oroszlánt is, a medvét is: így jár majd ez a körülmetéletlen filiszteus is, mint azok közül bármelyik, mivel csúfolta az élő Isten seregét. Nem megengedhető No

1Sám. 17,37

Azután ezt mondta Dávid: Az ÚR, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Menj el, az ÚR legyen veled!

1Sám. 17,38

És felöltöztette Saul Dávidot a saját ruhájába, a fejére rézsisakot tett, és páncélba öltöztette.

1Sám. 17,39

Felkötötte Dávid Saul kardját is a ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. Ekkor azonban Dávid ezt mondta Saulnak: Nem tudok én ezekben járni, mert nem próbáltam. Le is vetette Dávid ezeket.

1Sám. 17,40

Kezébe vette a botját, és kiválasztott a patakból öt sima kövecskét; beletette azokat a pásztortáskájába, a tarisznyájába, és parittyával a kezében közeledett a filiszteushoz.

1Sám. 17,41

A filiszteus is elindult, és egyre közelebb jött Dávidhoz, és előtte ment a fegyverhordozója.

1Sám. 17,42

Amikor a filiszteus rátekintett, megvetően nézett Dávidra, mert fiatal volt, pirospozsgás és jó megjelenésű.

1Sám. 17,43

És ezt kérdezte a filiszteus Dávidtól: Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? És szidni kezdte a filiszteus Dávidot Istenével együtt.

1Sám. 17,44

Ezt mondta a filiszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak!

1Sám. 17,45

Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.

1Sám. 17,46

Még ma kezembe ad az ÚR, leváglak és a fejedet veszem, a filiszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben.

1Sám. 17,47

És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket.

1Sám. 17,48

Amikor a filiszteus nekikészült, és egyre közeledett Dávidhoz, Dávid is kifutott gyorsan a csatasorból a filiszteus elé.

1Sám. 17,49

Belenyúlt Dávid a tarisznyájába, kivett belőle egy követ, a parittyájával elröpítette, és úgy homlokon találta a filiszteust, hogy a kő belefúródott a homlokába, és arccal a földre zuhant.

1Sám. 17,50

Dávid tehát erősebb volt a filiszteusnál, bár csak parittyája és köve volt. Legyőzte a filiszteust, és megölte, pedig nem volt kard Dávid kezében.

1Sám. 17,51

Azután odafutott Dávid, rálépett a filiszteusra, fogta annak a kardját, kihúzta a hüvelyéből, megölte vele, és levágta a fejét. Amikor látták a filiszteusok, hogy meghalt a vitézük, megfutamodtak.

 

Olyan ember aki a Szent Lélektől indítatva nem áll ki Istenért, és a Fiáért Krisztusért, és az Isten népért az nem alkalmas pásztornak. Olyan embereket hív el Krisztus pásztornak, aki erre alkalmas, és felkészített. Lásd…

 

Dávid azonban így felelt Saulnak: Pásztor volt a te szolgád apja juhai mellett, és ha jött egy oroszlán vagy medve, és elragadott egy bárányt a nyájból, utánamentem, leterítettem, és kiragadtam a szájából. Ha pedig ellenem támadt, megragadtam a szakállánál fogva, leterítettem, és megöltem. Leterítette a te szolgád az oroszlánt is, a medvét is: így jár majd ez a körülmetéletlen filiszteus is, mint azok közül bármelyik, mivel csúfolta az élő Isten seregét. Nem megengedhető No. Azután ezt mondta Dávid: Az ÚR, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Menj el, az ÚR legyen veled!

 

Ahogy Istennek van gondja a pogányok közül megtértekre, úgy gondja van az utolsó időben a Ábrahám fiai közül a választottaira is legyenek bárhol a világon, mindenhonnan kiszabadítja, és összegyűjti őket.

 

Ez. 34,11

Mert így szól az én Uram, az ÚR: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat.

Ez. 34,12

Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket mindenünnen, ahová csak szétszóródtak egy felhős, borús napon.

Ez. 34,13

Kivezetem őket a népek közül, és összegyűjtöm az országokból, azután beviszem őket a saját földjükre. Legeltetni fogom őket Izráel hegyein, a völgyekben és az ország minden lakóhelyén.

Ez. 34,14

Jó legelőn legeltetem majd őket, és Izráel magas hegyein fognak tanyázni. Jó tanyájuk lesz, ott heverésznek, és kövér legelőn legelésznek Izráel hegyein.

Ez. 34,15

Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet - így szól az én Uram, az ÚR.

Ez. 34,16

Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.

Ez. 34,17

De köztetek is igazságot teszek, juhaim - így szól az én Uram, az ÚR -, bárány és bárány között, kosok és bakok között

Ez. 34,18

Nem elég nektek, hogy a legjobb legelőn legeltek? Miért tapossátok össze lábatokkal a többi legelőt? Tiszta vizet isztok. Miért zavarjátok föl lábatokkal, amit ott hagytok?

Ez. 34,19

Azt legeljék az én juhaim, amit a ti lábatok összetaposott, és azt igyák, amit a ti lábatok fölzavart?

Ez. 34,20

Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Majd én igazságot teszek kövér bárány és sovány bárány között.

Ez. 34,21

Oldalatokkal és vállatokkal taszigáljátok, és szarvaitokkal öklelitek félre a gyöngéket, míg csak ki nem szorítjátok őket.

Ez. 34,22

De én megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul, mert igazságot teszek bárány és bárány között!

Ez. 34,23

Egyetlen pásztort rendelek föléjük, hogy legeltesse őket: szolgámat, Dávidot. Ő fogja legeltetni őket, ő lesz a pásztoruk.

Ez. 34,24

Én, az ÚR, Istenük leszek, szolgám, Dávid pedig fejedelmük lesz. Én, az ÚR, megmondtam!

Ez. 34,25

Szövetséget kötök velük, hogy békéjük legyen: kipusztítom az országból a vadállatokat, biztonságban lakhatnak majd a pusztában, és az erdőkben is alhatnak.

Ez. 34,26

Áldást adok nekik hegyem körül, esőt adok idejében: áldásos esők lesznek.

Ez. 34,27

A mező fája megadja gyümölcsét, a föld is megadja termését, biztonságban élnek földjükön. Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor darabokra töröm igájukat, és kiszabadítom őket azok kezéből, akiket szolgálnak.

Ez. 34,28

Nem esnek többé zsákmányul a népeknek, és nem falják fel őket a vadállatok, hanem biztonságban lakhatnak, mert senki sem rémítgeti őket.

Ez. 34,29

Híres ültetvényt sarjasztok nekik, nem hal éhen többé senki az országban, és nem kell tűrniük többé a népek gyalázkodását.

Ez. 34,30

Akkor megtudják, hogy én, az ÚR, az ő Istenük, velük vagyok, és hogy ők, Izráel háza, az én népem - így szól az én Uram, az ÚR.

Ez. 34,31

Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok. Emberek vagytok, én pedig Istenetek! - így szól az én Uram, az ÚR.

 

Zsolt. 80,2

Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva

Zsolt. 80,3

Efraimnak, Benjáminnak és Manassénak! Mutasd meg hatalmadat, jöjj segítségünkre!

Zsolt. 80,4

Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Zsolt. 80,5

URam, Seregek Istene, meddig füstölög haragod néped imádsága ellenére?

Zsolt. 80,6

Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket.

Zsolt. 80,7

Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédjaink, ellenségeink pedig gúnyolnak minket.

Zsolt. 80,8

Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

Zsolt. 80,9

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból. Népeket űztél el, ezt meg elültetted.

Zsolt. 80,10

Helyét elegyengetted, gyökeret vert, és ellepte a földet.

Zsolt. 80,11

Árnyéka hegyeket borított be, vesszői vetekednek a hatalmas cédrusokkal.

Zsolt. 80,12

Indáit a tengerig növesztette, hajtásait a Folyamig.

Zsolt. 80,13

Miért romboltad le kerítéseit, hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?!

Zsolt. 80,14

Lerágja az erdei vadkan, és lelegeli a mezei vad.

Zsolt. 80,15

Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg, és gondozd ezt a szőlőt!

Zsolt. 80,16

Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak neveltél!

Zsolt. 80,17

Pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták!

Zsolt. 80,18

Legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél!

Zsolt. 80,19

És mi nem pártolunk el tőled. Tarts életben bennünket, és mi segítségül hívjuk nevedet.

Zsolt. 80,20

URam, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!

 

A pásztoroknak több alapvető igazságot is tudniuk kell, hogy a nyáj a gyülekezet nem az övék, és nem is egyházuké, hanem Krisztusé. Nem maguké a gyülekezet java, adakozása, hanem az Istenné, amelyért számon lesznek kérve, hogy befektették-e azt Isten országában, vettek rajta olyan javakat, amelyek megmaradnak az örökké valóságnak, vagy csak tűznek fektettek be, vagy a saját zsebeikben ásták el Isten országának talentumait. A pásztoroknak tudomásul kellene már venniük, hogy nem rendelkeznek minden szellemi és szolgálati ajándékkal. Azok a pásztorok akik ezt nem veszik tudomásul elfogják veszteni gyülekezeteiket, vagy a szellemi emberek hagyják ott őket. Az Isten népe szellemi szinten folytatja tovább az útját Isten országában.

A pásztor nem csak tanító akinek, csak a tanítás a feladata, hanem a pásztorolás, vezetés. Sajnos némelyek úgy gondolják, hogy a pásztorok a saját igényük szerint, vagy vallásuk elvárása szerint kell vezetniük a gyülekezeteiket. Ez nem így van! ... Hanem az Úr akarata szerint kell, hogy vezessenek. A pásztornak nem az a feladata, hogy embereket vezessenek saját elgondolásuk szerint, hanem az hogy az Úr akaratába vezessék őket. Ez abszolút nem mindegy. Vannak pásztorok, akik emberek magán életét, vagy gyülekezeteket tettek tönkre, mert önző emberi és ördögi akaratba vezettek embereket, és gyülekezeteket. Ezek nem pásztorok! A pásztor feladata, vezetés az Úr akarata szerint, de milyen pásztorok azok akik az Úr akaratát sem tudják? Milyen pásztorok, azok akik sivatagba viszik legelni, és itatni a nyájat. Vagy azok milyenek, akik hamis tanításaikkal traktálják, és bálványimádásba, vagy más közbenjárókhoz vezetik a nyájat. Mit érdemelnek az ilyen vezetők? …. Isten kihívja az ő népét a nagy Babilonból, és minden leányától.

Isten nem foglalkozik azokkal akik szellemi vakok, azokkal foglakozik akik lehet, hogy vakok, de szellemileg látnak. Isten megengedi, hogy a sok vak pásztor vezesse a sok világtalant. De akik választottai, azokat kihívja, hogy legyen egy pásztorra a választottaknak Jézus Krisztus, és közülük Szent Lélektől kiválasztott pásztorok vezessék őket, olyanok akik hallják az Úr szavát, és Szent Lélek vezetését. Isten teljesen új szolgálatokat épít ki a világ minden pontján (apostoli, prófétai, pásztori, tanítói, stb. szolgálatokat)

A legfontosabb dolgok egyike az hogy a pásztor megtalálja a helyét a szolgálatban, nem ő a szellemi vezetője a gyülekezeteknek, hanem a Krisztus a szent Lélek által, és az apostolok, és a próféták. A pásztorok elsősorban fizikai vezetői a gyülekezeteknek. Meg kell szüntetniük az egyedüli szolgálataikat, és fel kell szabadítani a gyülekezeteket, és a hívőket a saját adottságaiknak megfelelően szolgáljanak. Ebben van feladata a pásztornak, prófétáknak, apostoloknak, hogy ez szép rendben épüljön a szeretetben. 

 

Ef. 4,16

Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

Eljött az ideje a gyülekezetekben a szellemi forradalomnak. A szabadság ott van ahol a Szent Lélek és minden ajándékai jelen van a szeretetben. A Szent Lélek által jól pásztorolt gyülekezetekben, a hívők között megjelenik a prófétálás ajándéka, és sokaknál a hit, bölcsesség és tudomány beszédének, nyelvek nemei és magyarázatának ajándéka, és többeknél a gyógyítások ajándéka, de elmondható, hogy nincs ajándék, amely nem szállna rá valakire a Szent Lélek által, hogy Krisztus teste épüljön, hogy az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

Ha pásztor vagy, akkor most már tudnod kell merre menj, hogy a gyülekezeted a Pásztorok tanyája legyen. Ha pedig hívő vagy, akkor már tudod, hogy Krisztus testéhez tartozol, vagy el kell indulnod a Krisztus a Jó Pásztorod, és a nyája nyomán a pásztorok tanyájához, ahol a Krisztus pásztorol.

 

Ámen….

 

Vissza a főoldalra