Házasság, vagy cölibátus.

1 Móz. 2,20-24

És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala. Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét. És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

Isten az embert társas lénynek teremtette, amely egyben testi és szellemi lény is egyben. Az állatok kizárólag testi lények, ösztönökkel, és különböző fokú értelemmel, de ettől még nem szellemi lények. Az angyalok meg szellemi lények, amelyek bár tudnak materializálódni, de testük nem anyagi földi eredetű, hanem szellemi, és mennyei eredetű.

1 Kor. 15,39-40

Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.

Isten teremtett lényei:
Szellemi lények:

mennyei szellemi lények: kerubok, szeráfok stb.,

   egyéb szellemi lények: démonok

Szellemi, és egyben testi lény: Ember
Kizárólag testi lények: Földi Állatok.

A szellemi lényekre jellemző, hogy nem szaporodnak, ebből kifolyólag, az ilyen irányú ösztönökkel sem rendelkeznek. Isten teremtett világában ezek a mennyei lények teremtve lettek időben meghatározott pillanatban. Létezésük tehát nem az örökké valóságból ered, hanem az időben egy meghatározott időponttól. Számuk nem változik, kivéve a gonosszá vált szellemi lényeket, amelyeket Isten egy általa meghatározott időpontban megítél, és többé nem lesznek jelen sem, az anyagi sem a szellemi világban.

Az ember teste, és az állatvilág bizonyos testei között, és azok működéseiben sok hasonlóság van, de ez nem azért van, mert egymásból jöttek létre, hanem azért mert ugyanabból az anyagból lettek formálva, és ugyan arra a földi világra lettek teremtve.

1 Móz. 2,7

És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.

1 Móz. 2,19
És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.

Az előbbiekből kifolyólag az embernek földi teste van (földporából lett formálva), és az emberi test anyagi felépítésében a földporának anyagai találhatók meg. Az angyalok teste a magasabb rendű mennyei világban való létezésre lett teremtve, ahol nincs házasság, szex, és szaporodás, ezért teremtett Isten 100 milliónál is több angyalt. Az emberből egyet teremtett Ádámot, majd és egy műtét révén oldalbordájából alkotta az Évát.

1 Móz. 2,21-23

Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét. És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.

Sok vallásban inkább csak a szellemi részét hangsúlyozzák ki az embernek, míg a testi részét nem, vagy csak részben. Több egyházban, olyan teológiai eretnekségek lettek "szentesítve", amelyek nem az Isten, és a biblia kijelentésére épülnek, hanem pogány vallásokban gyökerezik. Ilyen a kötelező cölibátus a klérusnak, és a szerzeteseknek. A cölibátus kötelezőssége teljes egészében figyelmen kívül hagyja, és eretnek módon nem vesz tudomást az Isten akaratáról, és parancsáról.

1 Móz. 1,27-28

Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Isten akarata és áldása vonatkozik az emberi szaporodásra, amelyet a házasságban szentesített.

1 Móz. 2,24

Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

Minden szexuális területen egészséges embernek, az Istentől adott ösztönei vannak a szaporodásra, amely ösztönök az 1 Móz. 2,24 szellemében nyerik el Istentől rendelt szerepüket. Isten sem nem paráznaságra sem nem tisztátalanságra, sem más szexuális tévelygésre teremtette az embert. Az hogy különböző szexuális tévelygések terjednek a világban az ember bűnbeesésének, és a Sátán, és démonainak egyre aktívabb munkájának eredménye. Jézus Krisztus az Isten fia előre megmondta, hogy az ő jövetelét megelőző világ hasonló lesz Sodomához, és Gomorához.

Luk. 17,28-30

Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek; De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett: Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.

1 Móz. 19,1-25

Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában űl vala, és a mint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla. És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott,  és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg. De nagyon unszolá őket, és betérének hozzá, és bemenének az ő házába; ő pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének. Lefekvésök előtt a város férfiai, Sodoma férfiai körűlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytől egyig. És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket. És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót. És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot. Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és
cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek. Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az
ajtót. De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót. Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében. És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helyből. Mert mi elvesztjük e
helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt. Kiméne azért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna. És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bűne miatt. Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül. És lőn mikor kivivék őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz. És monda Lót nékik: Ne oh Uram! Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekűlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak. Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok. Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál. Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak. A nap feljött vala
a földre, mikor Lót Czóárba ére. És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. És elsűlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.

2 Pét. 2,5-8

És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát; És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak; És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt; (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét):

Júd. 1,7

Miképen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, a melyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén.

Ésa. 3,10

Arczuk tekintete tesz ellenök bizonyságot, bűneikkel Sodoma módjára kérkednek, nemhogy eltitkolnák; jaj lelköknek! mert magok szereztek magoknak gonoszt.

Ahogy Jézus Krisztus megszabadította Mária Magdolnát a prostitúció, és a paráznaság démonaitól, ugyanúgy ma is sok Istenhez vágyó démoni fogságban lévő embert szabadít meg emberhez méltatlan, és undorító bűnökből, annak érdekében, hogy munkáját bevégezze, és a választottait tökéletessé tegye. Amennyiben szexuális erkölcstelenség mélyébe zuhantál, vagy olyan hajlamokkal rendelkezel, amelyeket Isten elítél. Ezekből van lehetőség szabadulásra, legyél akár leszbikus, homoszexuális, prostituált, parázna, vagy bármilyen testi erkölcstelenség rabja. Nem a magad állapotát kell elfogadnod, hanem a megváltódat, és szabadítódat kell megismerned, és elfogadnod a Názáreti Jézus Krisztust, akinek nevében van a szabadulásod, és a sebeiben van a gyógyulásod.

Milyen okai, és háttere van ezen erkölcstelenségnek, és miért terjednek el bizonyos vallásokban még a klérus tagjai között is.

Róm. 1,18-32

Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal  feltartóztatják. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik:  Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó
állatoknak képmásával. Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék; Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen. Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való
természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban,  férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban. És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek; A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz
erkölcscsel; Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvőkkel egyet is értenek.

Ezék. 16,49

Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg. És felfuvalkodának s cselekedének útálatosságot előttem, és elveszítém őket, mikor ezt megláttam.

A cölibátust hirdető vallások eretnektanításaik, és gyakorlatuk eredményeképpen tovább növelik a szexuális tévelygésben élők számát, mivel olyan elvárásokat írnak elő egészséges ösztönű papjainak, és szerzeteseinek, amelyek hosszú távon szexuális perverzitásokat és ferde hajlamokat termelnek ki (börtön effektus). Valamint azok a papok, illetve szerzetesek, akik sokat foglalkoznak fiatalkorúakkal démoni befolyásra gyermekek iránti perverz vonzalom alakul ki, amelyből a világon, sok helyen sorozatos botrányok robbantak ki. Nem beszélve a titkos parázna kapcsolatokról, amelyek általában köztudottak a helybeli híveik között is. Ezek a vallások  semmilyen szempontból nem Krisztus Egyházai, ahol már a vezetőik egy részéről köztudott a bűnös, és perverz életmódjuk.

Ahelyett, hogy megváltoztatnák az Isten ellenes rendeléseiket, további ember tömegeket sodornak szenvedések, és bűnös hajlamok rabjaivá. A társadalommal is inkább elfogadtatták az erkölcstelenségeiket, mint helyreállítanák az Isteni rendet. Megtapossák a házasság "szentségét", és minden ember számára való jogát. Azt pedig magasabb rendűnek tartják a cölibátust, mint a házasságot, ezzel a házasság fontosságának isteni eredetét kicsinyítik le, és olyan démoni tanítást képviselnek, amelynek semmi köze nincs a Krisztus Egyházának.

1 Tim. 4,1-3

A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot.

Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben. Ezeknek a vallásoknak, amelyek a cselekedetek általi üdvözülés útja beleivódott tanításaikba, ezért olyan rendeléseket hoztak, amellyel a küldetésüket magasabb rendűnek próbálják mutatni, de semmi becsülni való sincs benne.  Mert ha ezeket, a rendeléseket nem hozták volna nem lenne köztük annyi bűnös ember.

Ki élhet cölibátusban?

Mát. 19,3-12

És hozzá menének a farizeusok, kisértvén őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani? Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá  és asszonynyá teremté őket, És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza. Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt? Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt. Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő. Mondának néki tanítványai: Ha így van a férfi dolga az asszonynyal, nem jó megházasodni. Ő pedig monda nékik: Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem a kinek adatott. Mert vannak heréltek, a kik anyjuk méhéből születtek így; és vannak heréltek, a kiket az emberek heréltek ki; és vannak heréltek, a kik maguk herélték ki magukat a mennyeknek országáért. A ki beveheti, vegye be.

Jézus egyértelműen beszél azokról, akiknek nem szükséges megházasodni:
1. vannak heréltek, a kik anyjuk méhéből születtek így;
2. és vannak heréltek, a kiket az emberek heréltek ki;
3. és vannak heréltek, a kik maguk herélték ki magukat a mennyeknek országáért. A ki beveheti, vegye be.

A cölibátust gyakorló egyházak hivatalos tanítása szerint herélt ember nem lehet pap. Ebből kifolyólag csak szexuális szempontból egészséges emberekre kényszerítenek, olyan életvitelt, amelyet csak herélt embereknek lehetne élni. Azt pedig nem tartom valószínűnek, hogy önmagukat kiherélték volna, mivel ebben az esetben nem lenne ennyi botrány életmódjuk miatt.

1 Kor. 7,1-16

A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni. De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint. Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy. Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is. De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni. Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétől el ne váljék. Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét. Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek. Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten. Mert mit tudod, te asszony,  ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet.

A paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. Jó meg nem házasodni, de ez nem mindenkinek adatott meg.

Szükséges-e püspököknek, vagy diakónusnak cölibátusban élni?

1 Tim. 3,1-13

Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kiván, jó dolgot kíván. Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű  férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos; Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó; Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel; (Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?) Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívülvalóktól; hogy gyalázatba és az ördög tőribe ne essék.
Hasonlóképpen a diakónusok tisztességesek legyenek, nem kétnyelvűek, nem sok borivásba merültek, nem rút nyereségre vágyók; Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. És ezek is először megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek. Feleségeik hasonlóképen tisztességesek, nem patvarkodók, józanok, mindenben hívek legyenek. A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják. Mert a kik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek magoknak, és sok bizodalmat a Jézus Krisztusban való hitben.

Tit. 1,5

A végett hagytalak téged Krétában, hogy a hátramaradt dolgokat hozd rendbe, és rendelj városonként presbitereket, a miképen én néked meghagytam; Ha van feddhetetlen, egy feleségű férfiú, a kinek hívő, nem kicsapongással vádolt avagy engedetlen gyermekei vannak. Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára; nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedő, nem
rút nyerészkedő; Hanem vendégszerető, jónak kedvelője, mértékletes, igaz, tiszta, maga tűrtető; A ki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket.

Éppen ellenkezőleg nem a cölibátusban élő embereket javasol Pál apostol püspöknek, és diakónusnak, hanem házasságban élő feddhetetlen életű embereket. Ez teljesen elterjedt gyakorlat volt évszázadokig. 1079-ben vezette be az egyre eretnekebbé váló katolikus egyház a papi cölibátust, amelynek átkát, és következményeinek rengeteg szégyenét máig hordozza a Vatikán, és más cölibátus gyakorlatát gyakorló vallás. Az apostol, próféta, evangélista, püspök, tanító, vének, presbiterek, diakónusokon, özvegyasszonyokon kívül az apostoli egyházban semmilyen más tisztség nem volt. Az Apostoli Egyházban nem voltak érsekek, bíborosok, sem pápa, sem nunciusok, és nem léteztek szerzetesek, sem apácák. Maga a szerzetesség Egyiptomban kopt kereszténységen belül jött létre eretnekségek eredményeképpen. A VI. századig a nyugati kereszténységben sem volt nyoma ennek az eretnekségnek I. Gergely pápa terjesztette el ezt a démoni alapokon nyugvó tévtanokra épülő eretnekséget a katolikus egyház hatalmi érdekei céljából.

Térj meg a cölibátussal kapcsolatos téves, és eretnek nézeteidből, és gyakorold magad egészséges tudományban, és ne harcolj Istentől rendelt egészséges ösztöneiddel, hanem házasodj meg, és sokasítsd az Isten országának lakóit. Ha pedig herélt vagy szolgáld Istent, és embertársaid, de nem képmutató módon elkülönülve a világtól, hanem a világban.

Ámen…

Vissza a főoldalra